Cikk · · 8 perc olvasás
Tényleg szükség lesz még személyi edzőkre a mesterséges intelligencia korában?
Az AI már képes edzésterveket készíteni, táplálkozási tanácsokat adni és követni a fejlődésedet. De vajon képes mindarra, amit egy jó személyi edző nyújt?
Tóth Máté · személyi edző · Sun Palace, Óbuda
Képzelj el valakit, aki szeretne elkezdeni edzeni. Beírja egy mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásba az életkorát, a testsúlyát, a célját, a heti edzéseinek számát és azt, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére. Néhány másodperc múlva már ott is van előtte egy többhetes edzésterv, gyakorlatokkal, sorozat- és ismétlésszámokkal, sőt akár táplálkozási javaslatokkal együtt.
Ha valami nem világos, visszakérdezhet. Ha változtatni szeretne, kérhet egy másik programot. Nem kell időpontot egyeztetnie, és nem kell alkalmazkodnia senki munkarendjéhez. Ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, ma bárki számára elérhető.
Nem meglepő, hogy egyre többen használják a mesterséges intelligenciát edzéstervezésre és táplálkozási tanácsadásra. Innen pedig már csak egy lépés a kérdés: ha egy program képes összeállítani az edzéstervemet, megválaszolja a kérdéseimet, és még a fejlődésemet is segít nyomon követni, miért lenne szükségem személyi edzőre?
A kérdés jogos. Ráadásul nem is érdemes azzal elintézni, hogy a mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az embert. Ehhez először azt kell megértenünk, hogy valójában mit várunk egy személyi edzőtől.
Egy edzésterv elkészítése már nem feltétlenül emberi feladat
Kezdjük azzal, amit a mesterséges intelligencia jelenleg is kifejezetten jól tud: információt feldolgozni, rendszerezni és ezek alapján javaslatokat készíteni.
Ha megadod a célodat, az edzésmúltadat, a rendelkezésedre álló időt és az eszközöket, a rendszer képes ezekből egy logikus edzésprogramot összeállítani. Elmagyarázza a gyakorlatokat, javaslatot tesz a sorozatok és ismétlések számára, és akár a heti edzésbeosztást is megtervezi.
Ez nem pusztán a technológia ígérete. Egy 2026-ban megjelent kutatásban a ChatGPT 3.5 válaszait hasonlították össze kilenc aktív személyi edző válaszaival. A vizsgálat során kilenc, edzőktől származó, gyakran feltett edzéselméleti kérdést tettek fel a chatbotnak, majd a válaszokat szakemberek értékelték tudományos helyesség, gyakorlati alkalmazhatóság és érthetőség alapján. A ChatGPT a kilenc kérdésből hat esetében kapott jobb összesített értékelést, mint az edzők válaszai. [1]
Ez elsőre meglepő eredmény lehet, de érdemes pontosan értelmezni. A kutatás nem azt vizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia jobb személyi edző-e, hanem azt, hogy mennyire jól válaszol bizonyos, gyakran előforduló szakmai kérdésekre. A kettő korántsem ugyanaz.
Ettől függetlenül az eredménynek van egy fontos üzenete: ha valaki csak általános edzéselméleti információkat szeretne megtudni, ma már nem feltétlenül kell személyi edzőhöz fordulnia. A technológia fejlődésével pedig az edzéstervek összeállítása is egyre könnyebben hozzáférhetővé válik.
De egy jól kinéző edzésterv még nem feltétlenül jó edzésprogram
Itt kezd érdekesebbé válni a történet. Egy edzésterv attól még nem lesz megfelelő, hogy minden izomcsoport szerepel benne, a heti sorozatszámok ésszerűnek tűnnek, és a gyakorlatok sorrendje is logikus. A valódi kérdés az, hogy az adott program mennyire illeszkedik ahhoz az emberhez, aki végre fogja hajtani.
Ezt jól szemlélteti Düking és munkatársai 2024-es vizsgálata, amelyben a ChatGPT által készített futóedzésterveket értékelték edzői szakértők. A kutatók különböző mennyiségű információt adtak meg a futóról, majd megvizsgálták, hogyan változik a tervek minősége.
Az eredmények szerint a részletesebb információk jobb terveket eredményeztek, de még a legtöbb adat alapján készített programot sem értékelték optimálisnak a szakértők. [2]
Ez jól mutatja, hogy az egyénre szabás nem merül ki néhány személyes adat megadásában. Egy edzőnek nemcsak azt kell tudnia, hogy valaki heti négyszer szeretne edzeni, hanem azt is, hogy milyen edzésmúltja van, hogyan reagál a terhelésre, mely gyakorlatokat tudja megfelelően végrehajtani, mennyire képes regenerálódni, és milyen nehézségekbe ütközik a program követése során.
Ráadásul ezek az információk nem feltétlenül állnak rendelkezésre már az első találkozáskor. Sokszor csak a közös munka során derül ki, hogy egy korábban jó ötletnek tűnő gyakorlat nem működik megfelelően, vagy az előírt edzésmennyiség túl soknak bizonyul. Az edzéstervet nem egyszer kell jól megírni. Folyamatosan hozzá kell igazítani ahhoz, ahogyan az ember fejlődik és reagál az edzésre.
A program elkészítése csak a közös munka kezdete
Tegyük fel, hogy elkészült a tökéletesnek tűnő edzésterv. A vendég elkezdi követni, az első hetekben minden rendben halad, aztán valami megváltozik.
Egyre nehezebben teljesíti az előírt sorozatokat. Nem javul a teljesítménye. Egy gyakorlat kellemetlenné válik. Közben a munkahelyén is sűrűbb időszak következik, kevesebbet alszik, és egyre több edzést hagy ki.
Mit kell ilyenkor tenni?
Lehet, hogy csökkenteni kell az edzésmennyiséget. Lehet, hogy másik gyakorlatra van szükség. Az is előfordulhat, hogy nem az edzéstervvel van probléma, hanem a vendég élethelyzete változott meg, és átmenetileg más elvárásokat kell megfogalmazni. A jó edző ilyenkor nem egyszerűen elővesz egy új programot. Megpróbálja megérteni, mi történt, és ennek megfelelően dönt.
A mesterséges intelligenciától is lehet segítséget kérni ezekben a helyzetekben. Ha megadjuk neki az edzésnaplót, a korábbi teljesítményadatokat és a visszajelzéseket, képes összefüggéseket keresni, lehetséges magyarázatokat felvetni és módosításokat javasolni, de a javaslat és a döntés nem ugyanaz.
Egy rendszer csak azokból az információkból tud dolgozni, amelyeket megkap. Nem biztos, hogy minden lényeges körülményt ismer, és az általa javasolt változtatás helyességét is ellenőrizni kell.
Ezt a problémát egy 2026-ban megjelent szisztematikus áttekintés is vizsgálta. He és munkatársai 24 tanulmányt, összesen 2512 résztvevő adatait tekintették át. Az emberi szakértők által készített programokkal összehasonlított vizsgálatok közül hatból ötben az AI által összeállított edzéstervek gyengébben teljesítettek az élettani alkalmazkodás szempontjából. A bevont tanulmányok több mint felében biztonsági hiányosságokat is azonosítottak, például olyan gyakorlatok ajánlását, amelyek bizonyos egészségi állapotok mellett nem voltak megfelelőek. [3]
Ez nem jelenti azt, hogy minden AI által készített edzésterv rossz vagy veszélyes. Azt viszont igen, hogy az eddigi eredmények alapján nem indokolt teljesen önálló szakmai döntéshozóként kezelni ezeket a rendszereket.
Van valami, amit nehéz adatokkal és algoritmusokkal helyettesíteni
Az eddigi példák alapján könnyű arra jutni, hogy a személyi edző értéke elsősorban a szakmai döntésekben rejlik. Ez azonban csak az egyik része a munkának. Gondolj bele, miért kezd el valaki személyi edzőhöz járni!
Természetesen szeretne fejlődni, izmosodni, fogyni vagy javítani az egészségén. De sok esetben nem azért fordul szakemberhez, mert ne tudna információt szerezni az interneten. Hanem azért, mert egyedül nehezen tartja magát a korábban elhatározottakhoz.
Van, aki bizonytalan a konditermi környezetben. Másnak szüksége van arra, hogy valaki figyeljen rá, visszajelzést adjon, és segítsen eligazodni a rengeteg egymásnak ellentmondó tanács között. Olyan is van, aki pontosan tudja, mit kellene csinálnia, mégsem sikerül rendszeresen időt szakítania az edzésre.
Ezekben a helyzetekben a személyi edző szerepe messze túlmutat a gyakorlatok bemutatásán és az edzésterv összeállításán. A közös munka során kialakul egy kapcsolat. Az edző megismeri a vendégét, tudja, mi motiválja, milyen nehézségekkel küzd, és azt is, mikor van szüksége biztatásra vagy éppen egy őszinte visszajelzésre. Ez nem pusztán kedvesség vagy jó hangulat kérdése. Az emberi kapcsolatoknak az edzéshez való hosszú távú ragaszkodásban is lehet szerepük.
Egy 2019-es szisztematikus áttekintés 24 tanulmány eredményeit vizsgálta az edzésprogramokhoz való ragaszkodás pszichológiai tényezőiről. Az eredmények alapján a belső motiváció, a pszichológiai szükségletek kielégülése, a társas támogatás és az önhatékonyság fontos összefüggést mutatott az edzésprogramok követésével. [4]
Egy másik, 35 vizsgálatot összegző áttekintés arra jutott, hogy az edzők támogató, a vendég önállóságát tiszteletben tartó kommunikációja szintén fontos szerepet játszhat abban, hogy az emberek hosszabb távon is kitartsanak a mozgás mellett. [5]
Ezek a kutatások nem bizonyítják, hogy egy személyi edzővel kialakított kapcsolat minden esetben jobb eredményhez vezet, mint egy digitális megoldás. Azt viszont jól érzékeltetik, hogy a rendszeres mozgás fenntartásában nemcsak az számít, milyen programot kap valaki, hanem az is, milyen támogatást kap annak követéséhez és ez az a pont, ahol az edzői munka egy egészen másik dimenziója jelenik meg.
Egy vendégnek lehet tökéletes edzésterve, mégsem fogja végrehajtani, ha nem tudja beilleszteni az életébe, elveszíti a motivációját, vagy nem érzi jól magát abban a közegben, ahol edzenie kellene. Az emberek nem mindig azért maradnak egy edző mellett, mert ő tudja a legtöbb gyakorlatot vagy a legtöbb kutatást idézni. Sokszor azért, mert bíznak benne, számíthatnak rá, és jól érzik magukat a közös munka során.
Akkor mire használjuk a mesterséges intelligenciát?
Mindezek ellenére hiba lenne figyelmen kívül hagyni az AI-ban rejlő lehetőségeket. Nem az a cél, hogy minden feladatot kizárólag ember végezzen el, hanem hogy felismerjük, mely területeken tudja a technológia valóban megkönnyíteni a munkát.
Egy edző például használhatja a mesterséges intelligenciát az edzésnaplók elemzésére, a teljesítményadatok rendszerezésére, egy program első változatának elkészítésére vagy szakmai információk összegyűjtésére. Ezek mind olyan feladatok, amelyeknél az AI időt takaríthat meg.
A vendég számára is hasznos lehet. Kérdezhet a gyakorlatok végrehajtásáról, segítséget kérhet az edzésnapló értelmezéséhez, vagy egyszerűen utánanézhet egy olyan témának, amelyről korábban keveset tudott.
A lényeg az, hogy ne tekintsük tévedhetetlen szakértőnek. A kapott válaszokat ellenőrizni kell, különösen akkor, ha egészségügyi problémáról, fájdalomról vagy speciális edzésmódosításról van szó. Az AI nem feltétlenül az edző ellenfele. Sokkal inkább egy olyan eszköz, amely megfelelő használat mellett hatékonyabbá teheti a munkáját.
A személyi edző szerepe megváltozhat, de ettől még nem válik feleslegessé
Valószínűleg egyre kevesebbet fog érni önmagában az a képesség, hogy valaki össze tud állítani egy edzéstervet. Az ehhez szükséges információk már most is könnyen elérhetők, és az AI egyre gyorsabban képes feldolgozni őket.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a személyi edző munkája elveszíti az értékét. Sőt, könnyen lehet, hogy éppen azok a képességek kerülnek előtérbe, amelyek eddig is megkülönböztették a jó szakembert azoktól, akik csupán edzésterveket adtak át. A megfigyelés, a szakmai ítélőképesség, a kommunikáció, az alkalmazkodás és az emberi kapcsolatok építése.
A mesterséges intelligencia képes lehet megmondani, milyen edzésprogramot érdemes kipróbálnod. De attól, hogy elkészített egy tervet, még nem biztos, hogy az valóban működni fog nálad, és abban sem feltétlenül tud segíteni, hogy hónapokon vagy éveken keresztül következetesen végigcsináld.
Talán nem is az a legjobb kérdés, hogy kiválthatja-e az AI a személyi edzőt, hanem az, hogy milyen edzővé kell válnunk egy olyan világban, ahol már egy gép is képes edzéstervet írni?
Felhasznált szakirodalom
- D’hoe B. et al. (2026). ChatGPT Outperforms Personal Trainers in Answering Common Exercise Training Questions.Journal of Sports Science & Medicine
- Düking P. et al. (2024). ChatGPT Generated Training Plans for Runners are not Rated Optimal by Coaching Experts, but Increase in Quality with Additional Input Information. Journal of Sports Science & Medicine
- He T. et al. (2026). The AI recommendation paradox: a systematic review evaluating the promise, peril, and path forward for large language models in exercise recommendation. Biology of Sport
- Assessing the psychosocial factors associated with adherence to exercise referral schemes: A systematic review.(2019)
- Can Interpersonal Behavior Influence the Persistence and Adherence to Physical Exercise Practice in Adults? A Systematic Review. (2018)