Cikk · · 4 perc olvasás
Ha többet mozogsz, tényleg több kalóriát égetsz?
Ez annyira logikusnak hangzik, hogy a legtöbben meg sem kérdőjelezik.
Tóth Máté · személyi edző · Sun Palace, Óbuda
Ha egy óra futás 600 kalóriát éget el, akkor két óra biztosan 1200-at. Ha heti három edzés segít a fogyásban, akkor öt edzésnek még jobb eredményt kellene hoznia. Legalábbis ezt diktálja a józan ész.
A kutatások viszont azt mutatják, hogy az emberi szervezet ennél jóval összetettebben működik. Nem egyszerűen hozzáadja az edzés során elégetett kalóriákat a napi energiafelhasználásodhoz, hanem folyamatosan alkalmazkodik ahhoz, hogy mennyi energiát használsz fel. Emiatt a több mozgás nem mindig jelent arányosan nagyobb kalóriaégetést.
Ahhoz azonban, hogy ezt megértsük, először nézzük meg, miből áll össze valójában a napi energiafelhasználás:
A teljes napi energiafelhasználást (TDEE) négy fő tényező alkotja.
A legnagyobb részt az alapanyagcsere (BMR) adja, amely a legtöbb embernél a napi energiafelhasználás 50–70%-át teszi ki. Ez az az energia, amelyet a szervezeted akkor is felhasznál, amikor alszol vagy pihensz.
A következő az ételek termikus hatása (TEF), amely átlagosan 10-15% körül mozog. Már maga az emésztés is energiát igényel, de nem minden tápanyag egyformán. A fehérjék feldolgozása például jóval több energiába kerül a szervezetnek, mint a szénhidrátoké vagy a zsíroké.
Ezután következik az edzésből származó energiafelhasználás (EAT), amely átlagosan 5–15%-át teszi ki a napi energiafelhasználásnak.
Végül ott van a NEAT (Non-Exercise Activity Thermogenesis), amely általában 5–20% között mozog, és egyénenként ez változik a legnagyobb mértékben. Ide tartozik minden olyan mozgás, ami nem edzés: a séta, a lépcsőzés, a házimunka, a kertészkedés, a bevásárlás vagy akár az is, hogy mennyit mocorogsz napközben.
És itt jön az első meglepetés.
A legtöbben az edzésre koncentrálnak, miközben sok embernél a NEAT nagyobb szerepet játszik a napi energiafelhasználásban, mint maga az edzés.
Miért nem nő korlátlanul az energiafelhasználás?
Sokáig a kutatók is úgy gondolták, hogy minél többet mozgunk, annál több energiát használunk fel. Ezt a szemléletet kezdte megkérdőjelezni Herman Pontzer antropológus és kutató, amikor a Tanzániában élő Hadza vadászó-gyűjtögető népcsoport energiafelhasználását vizsgálta. A teljes napi energiafelhasználást a jelenleg is arany standardnak számító doubly labeled watermódszerrel mérték.
Bár a Hadzák jóval aktívabb életet éltek, mint egy átlagos nyugati ember, a teljes napi energiafelhasználásuk mégsem volt drámaian magasabb.
Ebből született meg a Constrained Energy Expenditure, vagyis a korlátozott energiafelhasználás modellje. Eszerint a szervezet nem növeli korlátlanul a napi energiafelhasználását. Ahogy nő a fizikai aktivitás, fokozatosan alkalmazkodik: hatékonyabban működik, csökkentheti egyes élettani folyamatok energiaigényét, és sokszor öntudatlanul is kevesebbet mozgunk a nap hátralévő részében. Ezt a jelenséget részben az adaptív termogenezis magyarázza, amelyet Rosenbaum és Leibel kutatásai is részletesen leírtak.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az edzés felesleges vagy nem éget kalóriát. Azt viszont igen, hogy a futópad vagy az okosóra által kijelzett érték nem feltétlenül jelenik meg teljes egészében a napi energiafelhasználásban.
A fogyás rejtett motorja: a NEAT
Ha szeretnéd növelni a napi energiafelhasználásodat, nem biztos, hogy az első lépés egy újabb kardióedzés. Sokkal valószínűbb, hogy érdemes a NEAT-rekoncentrálnod.
James Levine, a Mayo Clinic kutatója klasszikus vizsgálatában a résztvevőket nyolc héten keresztül napi 1000 kalóriával túletették. A legérdekesebb eredmény nem az volt, hogy ki mennyit hízott, hanem az, hogy a spontán aktivitásuk óriási különbséget mutatott. A legaktívabb résztvevők a túltáplálásra válaszul közel 700 kcal/nap többletenergia-felhasználással reagáltak, elsősorban a NEAT növekedése miatt, míg másoknál szinte alig változott a napi aktivitás.
Ez jól mutatja, hogy a NEAT az egyik legváltozékonyabb eleme a napi energiafelhasználásnak, és részben megmagyarázza azt is, hogy két ember miért reagálhat teljesen eltérően ugyanarra az étrendre vagy edzésprogramra.
Éppen ezért a napi aktivitás tudatos növelése sokszor többet ér, mint még egy plusz kardió edzés. Használd a lépcsőt lift helyett. Menj gyalog a közeli boltba. Állj fel rendszeresen az íróasztal mellől. Telefonálás közben sétálj. Parkolj egy kicsit messzebb. Ezek önmagukban jelentéktelennek tűnnek, de hónapok alatt óriási különbséget jelenthetnek.
A TEF-et is érdemes a saját oldaladra állítani. A megfelelő fehérjebevitel nemcsak az izomtömeg megőrzését és a jóllakottságot támogatja, hanem az emésztése is több energiát igényel, mint a zsíroké vagy a szénhidrátoké. A hatása önmagában nem óriási, de hosszú távon ez is egy apró előnyt jelent.
És természetesen továbbra is érdemes rendszeresen edzeni. Csak ne kizárólag kalóriaégető eszközként tekints rá. Az edzés valódi értéke az izomtömeg megőrzésében, az erő fejlesztésében, a jobb anyagcsere-egészségben, a csontok védelmében és az életminőség javításában rejlik.
A fogyás nem napi egy órában dől el
Talán ez a cikk legfontosabb tanulsága. A legtöbben azt keresik, hogyan tudnának egy óra alatt minél több kalóriát elégetni. Pedig lehet, hogy a nagyobb különbséget nem az az egy óra, hanem a fennmaradó huszonhárom fogja jelenteni.
Nem csak az számít, hogy elmész-e edzeni. Az is számít, hogy mennyit sétálsz, hányszor állsz fel a nap folyamán, lépcsőt vagy liftet választasz-e, gyalog mész-e a közeli boltba, és mennyire aktív életet élsz akkor is, amikor éppen nem sportolsz.
Mindez természetesen nem írja felül az energiaegyensúly törvényét. Fogyás továbbra is csak tartós kalóriadeficitben történik. A legtöbben ilyenkor rögtön arra gondolnak, hogy még kevesebbet kell enni. Pedig ugyanannak az egyenletnek a másik oldala is létezik: a napi energiafelhasználás. Minél többet tudsz ebből fenntartható módon növelni például a NEAT tudatos növelésével, annál kisebb mértékű kalória megszorításra lehet szükség az étrendedben.
A kalóriadeficit továbbra is a fogyás alapja. De nem mindegy, milyen áron éred el. Nem csak kevesebb étellel vagy folyamatos megszorításokkal lehet közelebb kerülni a célodhoz.
Ha az edzés mellett tudatosan növeled a NEAT-edet, elegendő fehérjét fogyasztasz, akkor nemcsak napi egy órán keresztül dolgozol a célodért, hanem egész nap. Ez hosszú távon nemcsak hatékonyabb, hanem sokkal fenntarthatóbb megközelítés is.
Felhasznált szakirodalom
- Pontzer H. et al. (2012). Hunter-Gatherer Energetics and Human Obesity. PLoS ONE.
- Pontzer H. (2016). Constrained Total Energy Expenditure and the Evolutionary Biology of Energy Balance. Exercise and Sport Sciences Reviews.
- Levine JA, Eberhardt NL, Jensen MD. (1999). Role of Nonexercise Activity Thermogenesis in Resistance to Fat Gain in Humans. Science.
- Rosenbaum M, Leibel RL. (2010). Adaptive Thermogenesis in Humans. International Journal of Obesity.
- Westerterp KR. (2004). Diet Induced Thermogenesis. Nutrition & Metabolism. Halton TL, Hu FB. (2004).
- The Effects of High Protein Diets on Thermogenesis, Satiety and Weight Loss. Journal of the American College of Nutrition.